A két héttel ezelőtti hétvégét Villányban töltöttük, mi hárman és a szüleim. Lehet, hogy sokaknak furcsán hangzik, hogy egy kimondottan "borozós" helyre gyerekkel együtt mentünk, de higgyétek el, nem okozott ez semmi problémát!
Szállást a Bock család
Czinege Vendégházában foglaltunk, melyben 4 szoba, illetve közös konyha, étkező áll a vendégek rendelkezésére. Mi a földszinti két szobát kaptuk, szombatra a tetőtéri szobák is megteltek, de szinte nem is találkoztunk a többi vendéggel. Pénteken a megérkezés és a szállás elfoglalása után először is a helyi játszótér kínálatot térképeztük fel. A lakhelyünkkel szemben lévő kis téren egy nagyon szerény játszóteret találtunk, így bízva abban, hogy Villányban, ahol a helyi iparűzési adó igen jelentős lehet, biztos akad egy csodajátszótér is. A térképen meg is találtuk, megkerestük, de nagyon nagy csalódást okozott, így vacsora előtt inkább felsétáltunk a harangtornyos kilátóhoz (
GCrang geoláda). Utána szállásadóink panziójában vacsoráztunk, borozgattunk.
Szombaton a Bock panzióban kaptunk reggelit. Marci kb. fél perc alatt megtalálta a játszósarkot, így csak egy szendvicset sikerült belédiktálni a játékok között, viszont előtte mi nyugodtan ehettünk:-)
Reggeli után Siklós felé vettük utunkat, de túlmentünk a várhoz vezető úton, így egy hirtelen ötlettől vezérelve továbbhajtottunk Máriagyűdre. Megnéztük a templomot, Marci nagyon rendesen viselkedett, még miután kijöttünk, akkor is csak suttogva szólt hozzánk:-) Aztán amíg mi megkerestük a helyi geoládát (
GCGYUD), Marci a nagyszülőkkel a templom melletti parkban bújócskázott egy jót.
Ezután következett Siklós (
GCSKLV)! Gyerekkoromban jártam már itt, de az elmúlt években a vár teljes megújuláson esett át. A vár bejáratánál a ledőlt kőoszlopok között nagyon jót futkostunk, míg Mami megvette a belépőket a nagyon modern látogatói központban. Majd felfedeztük a Várat, megnéztük az aktuális kiállításokat. Persze Marcinak semmit nem mondott A Tenkes kapitányának fordításáról illetve a szereplők Várban tett látogatásáról szóló fotókiállítás és a panoptikum. Viszont sikerült beesnie egy tényleg sötét börtönfülkébe, ami nem képezte a kiállítás részét, de az ajtaját Marci különösebb erőfeszítés nélkül ki tudta nyitni. Na és a fegyverek és páncélok is elég nagy hatást gyakoroltak rá, hiába, fiú.
A Vár után megkerestük az Europa Nostra díjjal kitüntetett Dzsámit is. A "gondnok" személyében egy nagyon kedves lokálpatriótát ismerhettünk meg. Tőle aztán mindent megtudtunk nem csak a dzsámi, de az egész város történetéről. Még a szerb templomba is átkísért bennünket, nem bántuk meg, mert ehhez hasonló ikonosztázt utoljára Szentpéterváron láttam. Marcit pedig a templomban lakó denevér család történetével nyűgözte le.
Aztán a nagyszülők és Marci délutáni pihenője alatt tettünk még egy kört a környéken, felgyalogoltunk a Göntér dombra
(GCgont), megnéztük Palkonyán a körtemplomot illetve felküzdöttük magunkat a Szent Bertalan kápolnához
(GCpalk), majd útban Villány felé megcsodáltuk az egyes települések szebbnél szebb játszótereit és tovább elmélkedtünk azon, miért nincs Villányban egy "normális" játszótér.
Vacsora előtt betértünk Blumékhoz a Pincesoron egy pohár borra. Amíg mi kóstolgattunk, Marci nagyon jót biciklizett a pince előtt. Közben mi megtudtuk, hogy az októberi vörösbor fesztiválra egy társaság már évekkel ezelőtt kibérelte a vendégházukat, életük végéig:-)
Aztán Gerééknél vacsoráztunk a
Crocus hotel éttermében, ahol szintén van játszósarok, csak sajnos kisebb labirintuson át lehet megközelíteni és az éttermi részből nem lehet rálátni:-( Így, miután engedélyt kaptunk rá a pincérünktől, egy kis kosárban összegyűjtöttük a játék gyümölcsöket-zöldségeket és az asztalnál játszottunk boltosat:-) Aztán marci elfáradt, ezért gyorsan hazavittük a Mamival megfürdetni, lefektetni, és mivel a szállásunk tényleg egy saroknyira volt csak a pincesortól, én még visszamentem az étterembe a "Fiúk"-hoz.
Vasárnap a reggeli után a villánykövesdi játszóteret céloztuk meg, mely igazán ideális helyen fekszik: szemben a pincesorral:-) Játszottunk, végigsétáltunk a pincék között (egy sem volt nyitva), majd Palkonyára mentünk, megmutattuk a többieknek a kilátást az előző napon "felfedezett" Szent Bertalan kápolnától.
És ezzel véget is ért volna a hétvégi program, ha nem döntünk úgy, hogy hazafelé teszünk egy kis kitérőt Mohács
(GCsahe) felé. Szégyen és gyalázat, de még nem jártunk itt korábban. És milyen jól tettük, hogy most éltünk a lehetőséggel! Nagyon tetszett, bár a 2011-ben felavatott kilátókupola szerintem nem igazán passzol az Emlékparkhoz, de ez az én véleményem. Mindenesetre a látogatóközpont már európai színvonalú, pl. életkorunknak megfelelően kiválaszthatjuk a mohácsi csata történetéről szóló animációs kisfilmet. Így mi először természetesen az ovis változattal kezdtük:-) Marcit teljesen lenyűgözte egyébként az Emlékpark, a harangláb, a csata és II. Lajos halálának története. Így aztán hétfőn reggel már nem is lepődtem meg azon, hogy az óvónénit azzal traktálta, hogy a Királynak nehéz volt a páncélja és nem tudott kiúszni a patakból, stb...
Szóval, teljes sikerként könyveltük el a villányi hétvégét és elhatároztuk, hogy mindenképp visszatérünk még, hiszen nem láttuk a nagyharsányi szoborparkot, nem másztuk meg a Szársomlyót, nem bicikliztünk pl. a 3 folyó kerékpáros túraútvonalon, na és nem utolsósorban nem kóstoltuk még X és Y borait sem:-)
